Hány óra van... a színpadon (2.) – avagy nézünk, jó, jó, de látunk is?

Kantor itt volt a Tranzitban!

(december 3-án)

Vetítés az emlékekről, emlékek kivetítése, emlékezés az emlékekre, azokban rejlő emlékekre, felidézés, elmélkedés, Tadeusz Kantorra emlékezés.
Ma délelőtt kicsit késve, fáradtan támolyogtam a Tranzit Ház kávézójába, hogy Kantor Wielopole, Wielopole és a Ma van a születésnapom című előadásai által „emlékezzek” a húsz évvel ezelőtt elhunyt fantasztikus rendezőre. Hogy belebújjak Kantor emlékeibe, melyeket állandóan felhasznál és újrahasznosít. Ismertem már a két felvételt, így én is felidézhettem az előadásokkal kapcsolatos élményeimet, ahogy most is a mai, foszlott emlékeimből írok. Kevesen voltunk, de pont elegen ahhoz, hogy némi közös vonást véljek felfedezni köztünk: mindannyian azért vagyunk itt, mert valahányszor látjuk, mindannyiszor megfejteni akarjuk ezt a különleges jelenséget, amit Kantor olyan szépen megfogalmazott sajátos színházával, sajátos képzelettel, formával, sajátos karizmával. Megfejteni próbáljuk, vagy már helyeslően bólogatunk, ha egy mozzanat eltalált.
Sajátossága messze nem ennyit jelent. Személyes élményeiből merít, azokat tárja elénk nyíltan, előadása mintegy teljes és mérhetetlenül részletes önarckép, melynek ő maga szemlélője, irányítója, így óhatatlanul szereplője is – nekem épp az ő jelenléte a legizgalmasabb. (A Ma van a születésnapom már a halála után került bemutatásra, ezért Kantornak csupán a hangját hallhatjuk az előadásban – de így sem maradt ki egyszerre megszokott és szokatlan jelenléte.)
Nem áll szándékomban összefoglalót írni a két előadásról, hiszen valószínűleg semmi újat nem tudnék írni kis cikkem terjedelmében, csupán pár szót használhatok fel, ami segíthet Kantor „halálszínházának” felkínálásában: fikció/realitás, tákolmány, halálélet, bábu, múlt-jövő (szemszögtől függően), ismétlődés, emlék, és még sorolhatnám.
Bár lehetetlen, de kicsit sikerült belepottyanni, meglesni a titkokat, „beültetni az előadást emlékeimbe”.
(És bár nem annak készült, talán nem is megfelelő, de legyen ez a cikk részemről egy reklám Kantorról az Interferenciák közönségének.)
 siposKrisztina

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése