Mi az, hogy beszélgetés?
A szakmai beszélgetésekkel az a baj, hogy mindenki eleve negatívan közelít hozzájuk. Az alkotók azért, mert sosem kapnak valós visszajelzést, és így inkább reklám-célokra használják; a beszélgetés lebonyolítói épp csak túl akarnak lenni rajta, hogy „senkinek baja ne essék”, a közönség meg szinte nem is látogatja a beszélgetéseket, mert tapasztalatból tudja, hogy ott semmi érdemleges nem történik, esetleges kérdéseire nem igazán kap választ. (Talán új nevet kellene adni neki, hogy ne ijessze az embereket?)
A jó szakmai beszélgetés kulcsa a beszélgetést vezetőjénél van: tőle függ, hogy kit mennyire enged beszélni, kérdezni, tőle függ a beszélgetés mélysége, szakmaisága, felületessége, hangulata. Neki kell megütnie egy olyan hangnemet, ami szakmai, de közérthető; kíváncsi legyen, barátságos, de képes legyen mindemellett kritikusan szemlélni az előadásokat. A kérdezőtől függ, hogy a nézők mennyire akarnak majd bekapcsolódni, és az alkotók mennyire veszik komolyan a kérdéseket, és tőle függ az is, hogy merre terelődik a beszélgetés fonala. (Talán az alkotók is kérdezhetnének a nézőktől?)
Nem szabad az alkotókat állítani a központba, szerintem a helyes hozzáállás, ha az alkotást az alkotók személyének figyelembevétele nélkül szemléljük és értékeljük. Ideális esetben ők is el (kellene) kell tudjanak vonatkoztatni a személyességtől.
demeterKata
O dezbatere de succes, cred, e un eveniment la care toţi participanţii sunt în mod real atraşi de tema discutată. E o întâlnire între oameni care au interese comune, dar care pot avea puncte de vedere diferite. E un spaţiu în care (îţi) pui întrebări şi afli răspunsuri sau noi întrebări. E un timp pentru reflecţie, pentru polemici, pentru colaborări. E un spaţiu şi un timp pentru o întâlnire eveniment. O dezbatere de succes nu depinde de numărul participanţilor şi nu necesită prezenţa obligatorie.
wohlEugen
A közönségbeszélgetés már a nevében hordozza, hogy mi a lényege: a közönség és a beszélgetés. Így nem a moderátornak vagy az alkotó személyének kell főszerepet adni, hanem az alkotásnak és a közönség részvételének.
Ennek a formának visszajelzési csatornaként kell működnie. Szerintem ez azt feltételezi, hogy a moderátor egy külső személy (hacsak nem egy olyan belső ember, aki különbséget tud tenni a vendéglátás és egy szakmai vita levezetése közt), akinek nem hozzáértését kell villogtatnia, hanem a közönség és az alkotó közti csatornát kell akadálytalanná tennie, a feszültséget kell oldania. Semmiképpen sem az alkotók és a nézők közti szakadékot kell igazolttá tennie, hanem épp ezt az elválasztottságot kell megszüntetnie.
bogdánZenkő
Arra keresse a választ, hogy a látott előadással merre akar haladni az illető alkotócsoport. A kísérleti előadásokra elsősorban mint az alkotók színházi nyelvének átmeneti formájára kell tekinteni, ennek függvényében kell vizsgálni őket.
A beszélgetők ne keressék minden előadásban a „költészetet”, mert nincs az minden előadásban. Megérteni és megértetni akarják az előadást.
Azt kell megoldani, hogy az átlag-néző kérdései is eljussanak az alkotókhoz – olyan módszert kell találni, amely hozzásegít ahhoz, hogy az említett réteg bátran feltegye kérdéseit.
csepeiZsolt
Ne legyen túl hosszú. De ha mégis hosszú, akkor legyen tényfeltáró, háttérinformációt bedobó és nem pedig önmagát fényező egy szakmai beszélgetés. Lehet(ne: Legyen!) parázsló, de nem személyes. Lehetne irányadó, elvi kérdéseket felvető, előre jól kigondolt kérdésvázzal. De nem túl absztrakt módon elvitázgató – a moderátor idejében szóljon bele az álmosító absztraktizálásokba. Legyen sok kávé, még több csokis kifli és sajtos pogácsa, de kevesebb résztvevő színész (ha sok a színész, az szerintem csak feleslegesen tölti a teret, a fele nem szokott megszólalni).
bakkÁgi
Őszintének kell lenni, és érvelni kell. A kevésbé sikerült részek fölött nem kell szemet hunyni. Meg kell értetned az alkotókkal, hogy hol hibáztak, de nem szabad rájuk erőltetned a véleményed és elképzeléseid, az adott előadáson belül kell gondolkodnod.
georgescuAlice
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése