Hány óra van... a szakmai beszélgetésen (7.) – avagy diskurálunk, jó, jó, de miért?

Az üresen hagyott székről

18:50 – megkezdődött a fél hetes könyvbemutató. Könyvbemutató megint, mert szeretjük a nyomdaillatot és mindig örülünk, ha egy újabb színházi tematikájú könyv lát napvilágot. Az egybegyűlteknek ezúttal dupla öröm jár: két kiadványt is prezentáltak, Andrei Şerban Életrajz című kötete mellett a Kolozsvári Állami Magyar Színház Suttogások és sikolyok című előadásának hangdokumen-tumát tartalmazó cd-jét is. 

Visky András szerint két ember közt mindig kell legyen egy üres szék. Crenguţa Manea és Visky között ott volt ma (egy darabig) az üres szék, Şerban hiányának szomorú jelképeként.
Crenguţa Manea, a Radio România Cultural szerkesztője, aki összeállította a cd-t – és akinek a neve a legszebb román név – Andrei Şerbanról mesélt és arról, hogy hogyan fertőződött meg a színházi próbák szeretetével.

Carmencita Brojboiu (aki már majdnem tud magyarul, hiszen régóta alapembere a színháznak) hosszasan mesélt a Şerbannal való munkáról, a szentpétervári Ványa bácsiról és az Aranymaszk jelölésekről, és arról a dió-„hámozáshoz” hasonlítható folyamatról, ahogyan Şerban és a csapat dolgozik. Mert a rendező bevonja a csapatot is a munkába, nem kész receptekkel érkezik. A hangtechnikustól a díszlet- és jelmeztervezőig, a díszletállítóktól a színészig mindenkit a csapat tagjának tekint, hogy bemutató után nyugodt szívvel bízhassa rájuk az előadást. Ez után már csak a távolból követi az előadások útját.

Az olvasmányos könyv Şerban saját munkája. Megkért két színházi embert, hogy provokálják, és ő maga is megpróbálja objektíven mérlegelni és felülbírálni önmagát. A kötetben így három sajátos objektivitás ütközik – összegzett a beszélgetés vezetője, majd megígérte, hogy ebben a mindenki számára problematikus decemberi hónapban a bevásárlóközpontok helyett szép délutánokat fog(hat) okozni a könyv. A Koinónia kiadó színházi kiadványainak célját sem titkolta. Nem akarják a mondatokat a teória keresztjére feszíteni, olvasóbarátabbá akarnak tenni minden kötetet. 

„Ha elolvasunk egy könyvet, lehetővé tesszük, hogy egy másik könyv megjelenjen valahol a nagyvilágban” – zárta idillikus elméletével Visky a találkozót.
demeterKata

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése